Diplomatanegyed

A város első igazi villanegyede nehezen jött létre, hiszen a lecsapolt mocsár helyén kialakított Városliget mellé, az akkori város szélére nem szívesen költöztek az előkelő családok. A magyar arisztokrácia palotái a budai várnegyed köré koncentrálódtak vagy a Nemzeti Múzeumot ölelték körbe, így csak a nagypolgárságra lehetett számítani, hogy benépesítik a miniszterelnöknek oly fontos sugárút két oldalát és a mellette kialakított utcákat. Az Andrássy út a belvárost köti össze a Városligettel, amely 1896-ban otthont adott az ország ezeréves fennállását ünneplő Milleniumi Kiállításnak is. Fontos volt így, hogy gyönyörű villák szegélyezzék a két oldalán, adókedvezményekkel csábították tehát az építkezőket, elfeledtetve velük, hogy a városi építésügyi hatóság nagyon szigorú szabályozást vezetett be arra nézve, miként is nézhetnek itt ki a villák. Az Andrássy út ugyanis építészetileg négy jól elkülönülő részre tagolható, a villanegyed a Bajza utcától a Hősök teréig tart. Tekintve, hogy jelenleg számos nagykövetség található itt, így nem hivatalosan a Diplomatanegyed elnevezést is használják rá. A villanegyed egyébként folytatódik a park déli és keleti oldalán is, olyan szépségekkel, mint a Hermina út ékköve, a Sipeki Balás-villa, amelynek aszimmetrikus szecessziós architektúrája mesebeli jelleget kölcsönöz az épületnek. Ehhez elég közel esik, az elegáns Stefánia út nyitányánál a neves magyar szobrász, Zala György (a Hősök tere szobrainak alkotója) egykori, valamikor Európa legnagyobbjának tartott műteremháza; a szecessziós épületet sokáig a líbiai nagykövetség bérelte. De térjünk vissza az Andrássy út környékére!

A sugárút legszebb villái egykor a Hősök terén álltak, de ma már nem láthatók eredeti formájukban. A magyar népi szecessziós stílusú Babocsay-villa úgy nézett ki, mint egy igazi mézeskalácsház, pont ezért is nevették ki a háta mögött a tulajdonosát. Babocsay Hermann sajnos egyszer csak megunta a folytonos kritizálást, és úgy döntött, hogy a korszak leghíresebb magyar modernista építészét és bútortervezőjét, Kozma Lajost kéri fel, hogy építse át a házat egy letisztultabb formába. Az épület ma a szerb nagykövetségnek és rezidenciának ad otthont. Vele átellenben pedig egykor egy igazi palotának beillő villa magasodott. A Edelsheim-Gyulai-villát a két világháború között az ország legismertebb grófnői lakták, a Edelsheim-Gyulai-lányok és mostohaanyjuk, Ella állandó szereplői voltak a magazinoknak, igazi stílusikonnak számítottak, nevezhetjük őket nyugodtan a korszak magyar Kardashian-családjának is. Amikor a lányok férjhez mentek (közülük Ilona az államfő, Horthy Miklós kormányzó menye lett), a várban is palotával rendelkező család eladta a villát. Az új tulajdonos, az autózás budapesti elterjesztéséért kampányoló báró Born Frigyes azonban lebonttatta a pazar épületet, hogy helyére egy modern bérházat építtessen, amely több pénzt hozott, és ahol ma az albán nagykövetség működik.

Két, építészetileg kilógó egykori magánrezidenciára hívnánk még fel a figyelmet. A Bajza utca és a Benczúr utca sarkán magasodó Lánczy-palota úgy néz ki, mintha hirtelen Párizsba csöppentünk volna. A francia eklektikus stílusú épületet egy bank vezérigazgatója, Lánczy Leó építtette a családjának, ma pedig a kínai nagykövetség egyik épülete. Szintén tájidegen a Bajza utca és az Andrássy út sarkán lévő Széchenyi-Vanderbilt-palota is, amely a II. világháború után a szovjeteknek is megtetszett, így ma az orosz nagykövetség főépületeként funkcionál. Az egykori Erdődy-villát az akkori világ egyik legnagyobb hozományával rendelkező New York-i örökösnője, Gladys Vanderbilt építtette át a Vanderbilt-család építészével, ekkor kapta jellegzetesen angolszász stílusát. A jelentősen megnövelt épületbe fényűző bálterem is került, amely méltó volt az Egyesült Államok egyik leggazdagabb családjának tagjához. De hogyan került ide a Vanderbilt-lány? A dúsgazdag amerikai családok ekkoriban rendre áthajóztak Európába, hogy lányaikat elszegényedett, a vagyonért cserébe a rangon aluli házasságot is vállaló európai arisztokratákhoz adják hozzá, így rangot szerezve nekik – őket hívták a korszakban gúnyosan csak dollárhercegnőknek. A fiatal lány is így ismerkedett meg Karlovy Varyban Széchenyi László gróffal, aki a hitelezői elől bujkált a cseh fürdővárosban és közben gazdag feleségre vadászott. Ha minden igaz, itt ugyan szerelmi házasságról volt szó, a Vanderbilt-család azért természetesen kifizette a gróf tetemes adósságait a megállapodás értelmében. A pár az I. világháború végéig lakott itt, utána megalapították a washingtoni magyar nagykövetséget, majd később Londonban vezették a magyar diplomáciai képviseletet. Üres palotájukat a II. világháborúban a hadsereg rendelkezésére bocsátották, laktanya, majd hadikórház lett belőle, ezután a bevonuló Vörös Hadsereg vetett rá szemet, hiszen ez volt a legnagyobb épület a sugárút ezen szakaszán, a közelében lefoglalt villákban pedig el tudták szállásolni a követségi dolgozókat.

 

Számos gyönyörű épületet találni még a környéken, érdemes megtekinteni a Lendvay utca Hősök terénél lévő végénél a jelenlegi magyar kormánypárt székházát, a város egyik legszebb, párizsi szecessziós épületét vagy a szintén ebben a stílusban pompázó Kőrössy-villát is a Városligeti fasor park felőli végén!  

Vendégszerzőnk a Kempinski Corvinus 'Budapest kurátora': Pécsi Balázs, a The Gentleman's Review magazin felelős kiadója.